2005. novemberében a Föld túlsó sarkába, Új-Zélandra utaztam egy szervezett csoportos program keretében. Európából Tajvanon keresztül vezetett az út, azonban mivel Taipeiben közel fél napot kellett várni a csatlakozásra, a légitársaság, amellyel utaztunk ingyenes buszos városnézést adott "ajándékba" nekünk. A városnézés időtartama ugyan behatárolta a lehetőségeket, mégis remek alkalmat kínált arra, hogy bepillantsunk a különleges délkelet-ázsiai város hangulatába, megtekintsük a legfontosabb látnivalókat. Mivel Tajvan hazánkban viszonylag kevéssé ismert, a lap alján olvasható egy pár soros ismertetés róla.  Taipei, az első kép, útban a belváros felé. Nagy forgalom, kínai feliratok a házakon. Különleges élmény az életben először találkozni ilyesmivel, autentikus, eredeti helyszínen  Longshan Temple  Longshan Temple  Longshan Temple  Longshan Temple  Longshan Temple  Longshan Temple  Longshan Temple  Chang Kai-sek emlékmű Chang Kaj-sek a Kínai Köztársaság elnöke volt 1950-től  Chang Kai-sek emlékmű az elnök szobra  Chang Kai-sek emlékmű a bejárati rész  Útban a Taipei101, a világ legmagasabb épülete felé
101 emelet magas, a modern és a hagyományos kínai építészet jegyeit egyaránt magán hordozza.  A Híres Hősök Emlékhelye  A Híres Hősök Emlékhelye  A Híres Hősök Emlékhelye Tajvan egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletről a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Legmagasabb pontja a Ju San (3952 m). Tajvan éghajlata trópusi-óceáni. Az esős évszak júniustól augusztusig tart. Előfordulnak hurrikánok és földrengések. Tajvan helyzete nem teljesen tisztázott. A Kínai Népköztársaság a területéhez tartozónak tekinti. Maguk a tajvaniak a Kínai Köztársaság tajvani tartományához tartozónak tartják a szigetet. A Köztársaság fővárosaként Tajvan legnagyobb városa, Tajpej funkcionál. Nem tudni, a kínaiak mikor fedezték fel Tajvant, elképzelhető, hogy már a 3. században, de a 17. századi holland hódításig a szigetet csak az őslakók lakták. 1662-ben a hollandokat Cseng Cseng Kung csapatai kiűzték a szigetről. Cseng megalapította a Tungning Királyságot, ami húsz évig állt fenn. Tajvan innentől a kínaiaké volt 1895-ig, mikor Kínának le kellett mondania róla a kínai-japán háború során. 1895. május 25-én a japánok elleni függetlenedést elérendő megalapították a Tajvani Köztársaságot. Október 21-én azonban a japánok elfoglalták a fővárost, Tainant. A japánok építkezésekbe fogtak a szigeten, kiépült az infrastruktúra, iskolákat alapítottak. A II. világháborút elveszítve a japánoknak meg kellett válniuk Tajvantól, ami kínai katonai megszállás alá került. A katonai vezetés és a polgári lakosság közti összetűzések legvéresebbikében, az ún. 228-as incidensben több, mint 30 000 tiltakozót mészároltak le. A Kínában zajló polgárháborúból vesztesen kikerülő Kuomintang kétmillió menekülttel együtt Tajvanra vonult vissza Csang Kaj-sek vezetésével. Míg a kontinentális Kínában a győztes kommunista párt kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Tajvanon megmaradt a Kínai Köztársaság. Az állam gyorsan fejlődött, ma gazdaságilag a régió egyik vezető állama. Tajvan kultúrájában a kínai hagyományok keverednek a japán és nyugati hatásokkal. Az őslakosoknak is saját kultúrájuk van. Tajvan egyik nevezetessége a Nemzeti Palotamúzeum, mely több, mint 650 000 kínai bronz-, jade-, porcelánműtárgyból, festményből, kalligráfiából áll. A gyűjtemény, melyet a Kuomintang hozott magával Kínából, olyan kiterjedt, hogy egyszerre csak körübelül a századrészét szokták kiállítani. A legtöbb tajvani mandarin nyelven beszél. Kb. 70%-uk beszél tajvani nyelven, 10% hakka nyelven, az idősebbek közül pedig sokan japánul is, mivel a sziget 1945 előtt japán fennhatóság alá tartozott. A népességnek körülbelül a fele vallásos, legtöbbjük buddhista vagy taoista. Különböző keresztény egyházak is megtelepedtek a szigeten. (A http://hu.wikipedia.org/wiki/Tajvan alapján) Az útinapló itt olvasható! lap tetejére |
 |