Új-zélandi körutunk végéhez közeledve teszünk egy kis sétát a lenyűgöző tengerparti képződménynél, a Palacsintaszikláknál, majd az Arthur-hágón átkelve a déli-sziget legnagyobb városába, Christchurchbe látogatunk el.

Pancake Rocks

Moa, kőből

Christchurch, nosztalgiavillamos

Nem csak a Tasman-tenger partjának, hanem egész Új-Zélandnak kétségkívül egyik leglátványosabb tengerparti képződménye a Pancake Rocks, magyarul Palacsintasziklák. A rakott palacsintára emlékeztető, réteges szerkezetű kőzetben a tenger állandó hullámzása és az árapály-jelenség következtében hatalmas üregek, különleges sziklaképződmények alakultak ki. Az üregekbe hatalmas erővel betörő tengervíz helyenként süvítő szökőkútként tör elő a felszín repedésein, lábunk alatt valóban érezni a talaj remegését. Az óriási zaj miatt lehetetlenség egymással szóban kommunikálni.

Vízesés az Arthur-hágónál

A Déli-Alpok hegyláncai felé vesszük az irányt, átkelünk az Arthur-hágón. A hágó közelében megtekintünk egy látványos vízesést, alján óriási bemélyedéssel, melyet a lezúduló víz vájt ki hosszú évezredek alatt. Ez a Devil’s Punchbowl – az ördög puncsostálja. A parkolóban néhány zöld papagáj, a Milford Sound mellett már látott kea próbál félelmet nem ismerve táplálékot szerezni. A madár hihetetlen intelligenciáját mutatja, hogy a felkínált dobozos tej karton csomagolásán határozott mozdulatokkal szabályos „ajtót” nyit csőrével, majd kiissza a doboz tartalmát. Talán gyakorolni szokta?

A hegyvidéken való átkelés közben egy másik helyen is megállunk, ahol az út mentén kőből készült életnagyságú moát láthatunk. A ló méretű madár, a moa, Új-Zélandon élt egykoron, az őslakók táplálékaként szolgált, így irtották ki több száz évvel ezelőtt.

Christchurch, a katedrális

A Csendes-óceán partján fekvő, közel 350 ezer lakosú Christchurch a többi új-zélandi nagyvároshoz hasonlóan csodálatosan tiszta, rendezett. Egyetemi város, gazdasági központ – iparának jelentős részét a környező területek mezőgazdasági termékeinek feldolgozása adja. Igen jelentős az idegenforgalma – télen a közeli síterepek kapcsán, nyáron a szabadidős-kulturális turizmus miatt. Élhető belvárosának egyik fő látványossága a 19-20. század fordulóján épült katedrális. A neogótikus stílusú anglikán templom egyik érdekessége a maori berendezési tárgyakkal és falfestéssel ellátott oldalkápolna. A katedrális előtt alkalmanként színpompás, helyi termékeket felvonultató kirakodóvásárt rendeznek. A tér szélén zöld-vajszínű nosztalgia-villamos halad el turistáival. A város dohányfüstmentes vendéglői, zenés szórakozóhelyei az esti kikapcsolódás színterei, nagy létszámú, számunkra szokatlanul kulturáltan viselkedő nemzetközi közönséggel.

Kaikoura vidéke a magasból havas hegyekkel és óceánparttal – itt néztük a bálnákat és a delfineket

Christchurch több déli-sarki expedíció „ugródeszkája” volt, többek között Scott kapitány is innen vágott neki a Déli-sarkra vezető útjának. A Nemzetközi Antarktika Központ, amellett, hogy jelentős tudományos intézmény, egyben látványos bemutatóhely. Ismét egy példa arra, hogy Új-Zélandon mennyire magas szinten művelik a természettudományos ismeretterjesztést.

Új-zélandi kalandozásunk ezzel a végéhez ért, de még nem köszönünk el teljesen az országtól: egy belföldi repülőjárattal az Északi-szigeten fekvő Aucklandbe utazunk, miközben csodálatos utazásunk számos színhelyére a magasból vethetünk egy-egy búcsúpillantást.

(A szerző felvételei)