A Folgefonn-gleccser

Eidfjord, SIMA-Kraftwerk: vízerőmű a hegy gyomrában

Hardangervidda

Bergentől kelet felé haladunk tovább, a Hardanger-fjord mentén. Mai barangolásunk helyszíne a Hardangervidda lesz. Ez a terület egy körülbelül 100 négyzetkilométer kiterjedésű, 1000-1600 m magas, kietlen, vad fennsík, nyáron is hófödte magaslatokkal, kristálytiszta vizű tavakkal és óriási vízesésekkel.

Vøringfoss

Torpo fatemploma

A Hardanger-fjord a szárazföld felőli végén két mellékágra szakad, dél felé a Sør-, kelet felé az Eidfjord húzódik. Hogy ne kelljen túl nagyot kerülni, Kvanndal-nál kompra szállunk és a túlparti Kinsarvik településre megyünk. A közvetlenül a fjord mellé épült kisváros fő nevezetessége a 13. században épült román stílusú templom. Ez a környék az innen délre húzódó Sør-fjord-menti területtel együtt a kedvező éghajlati adottságai miatt Norvégia jelentős gyümölcstermő vidéke, óriási gyümölcsfa-ültetvényekkel. A fjord déli végénél látványos vízesésben gyönyörködhetünk, a Låtefoss kettős zuhatagát csodálhatjuk meg. Az állandóan változó szélirány miatt garantáltan mindenkinek jut a vízpermetből. A fjordtól nyugatra húzódik a Folgefonn-gleccser. Hatalmas hófehér jégtömege igen látványos, a korábban felkeresett Jostedal-gleccserhez lehetne hasonlítani, mind a megközelítése, mind a látványvilága szempontjából.

A gleccsertől ugyanazon az úton megyünk visszafelé, amelyiken jöttünk, majd a másik fjord névadó települése, Eidfjord felé haladunk tovább. A városban nem állunk meg, hanem továbbmegyünk a Sima-völgybe, megtekinteni egy különleges létesítményt: a SIMA vízerőművet. A fennsík felszíni vízfolyásokban rendkívül gazdag, így olcsón és egyszerűen állítható elő villamosenergia. De nem akárhogyan! Norvégiában, Európa természeti értékekben leggazdagabb országában, amennyire csak lehet ügyelnek arra, hogy a tájképet ne rombolják szét az ipari létesítmények kialakításakor. Az ország legnagyobb teljesítményű vízerőművét egy hegy belsejében, 700 méterrel a felszín alatt építették meg! A vizet több, különböző nagyságú mesterséges tározóból csöveken vezetik a turbinákhoz. A 200 méter hosszú, 20 méter széles és 40 méter magas turbinacsarnokban szinte elvész az ember.

A közelben található Norvégia egyik legismertebb turistalátványossága, a gigantikus vízesés, a Vøringfoss. Megközelítése a 7 km hosszú, szűk Mabodal-völgyön keresztül lehetséges. Közvetlenül a vízesés mellett szálloda áll, étteremmel, ajándékbolttal. A szálloda előtti kilátóhelyen szinte érezni, ahogy dübörög lábunk alatt a föld, amint a víztömeg 150 méteres mélységbe zuhan alá.

A vízesés megtekintése után kelet felé haladunk tovább, átkelünk a Hardangerviddán. A magasság növekedésével beérünk a felhőbe, látótávolságról itt nem beszélhetünk… Kiérve a felhőből nagyszerű látvány fogad bennünket, igazi északi táj képe, tavakkal, zöld rétekkel és kopár, helyenként havas hegyekkel.

Mai utunk végén két régi fatemplomot keresünk fel, az elsőt Torpo-ban, itt a helyi idegenvezető korabeli viseletben mondja el a templom 800 éves történetét. A másik templom Gol település közelében fenyőfák között bújik meg az erdőben – az itteni templom „csak” másolat, az eredeti Oslóban, a néprajzi múzeumban látható.

(A szerző felvételei)