A szerző a Geiranger-fjord melletti sziklapárkányon (fotó: Lund I. Solveig)

A Menyasszonyi fátyol vízesés

Lom, fatemplom

Ezúttal Norvégia egyik legszebb vidékére látogatunk. Az úticél a Geiranger-fjord és annak környéke lesz. Ålesundtől kelet felé haladunk tovább, a Stor-, a Norddal-, majd a Tafjord mentén. Tafjord látványossága a vízerőmű, a 96 méter magas völgyzárógát a mögötte felduzzasztott tóval lélegzetelállító látványt nyújt. Tafjord nevéhez egy szomorú történet is kapcsolódik: 1934-ben egy hatalmas sziklaomlás következtében 62 méteres szökőár söpört végig a fjordon, a katasztrófának 41 áldozata volt. A fjordon komppal kelünk át, Eidsdalnál szállunk partra, majd Geiranger felé utazunk tovább, egy fennsíkon. Az út a Geiranger-fjord mellett gyönyörű panorámát nyújtó szerpentinben folytatódik. Hamarosan megérkezünk a fjord végén fekvő településre, Geirangerbe. Itt felkeressük a „kiálló sziklát” ahonnét a fjord legjobban megcsodálható; innen készülnek a környéket ábrázoló klasszikus fényképek, gyakran a több száz méteres mélység fölé kilógó sziklapárkányra merészkedőket is megörökítve.

A fjord Norvégia egyik legfelkapottabb kirándulóhelye, a turisták elsősorban szervezett hajókirándulások keretében keresik fel. Az óriási, minden luxussal felszerelt angol, német, francia, svéd, orosz hajók menetrend szerint közlekednek, utasaikkal bejárják a norvég fjordokat. Akik nem így érkeznek ide, Geirangerben kishajóra szállhatnak, és szakszerű idegenvezetéssel végigjárhatják a fjordot. Valóban, más lehetőség nem adódik e csodás vidék megtekintésére, hiszen a 6-700 méter magas, szinte függőleges sziklafalak között 18 kilométer hosszúságban kanyargó fjord csak vízi úton járható végig. A sziklákról több látványos vízesés zúdul alá. Legismertebb közülük a Hét nővér-vízesés, a Menyasszonyi fátyol, a Kérő.

Panoráma a Dalsnibba-csúcsról

Geirangertől kelet felé haladunk tovább, az 1962 méteres Dalsnibba-csúcsra megyünk. Most azonban nem túrázni fogunk, hanem kiépített – díjfizetéses – úton, busszal megyünk a hegycsúcsra! Életre szóló élmény az 5 km hosszú, 12-13 százalékos emelkedőn, a kb. 7 méter sugarú hajtűkanyarokkal tűzdelt úton utazni. A helyi, nagy gyakorlattal rendelkező sofőrök vígan száguldoznak ezen az úton, rémült utasaikkal a hátuk mögött… A csúcsról körbetekintve a vidék panorámájában gyönyörködhetünk, majd lefelé haladva újból átélhetjük a szakadék szélén való buszos száguldozás élményét.

Mai utunk végén a norvég fatemplomok egyikét keressük fel, Lom településén. Az Észak-Európa-sorozat 12., vikingeket bemutató részében már említésre kerültek ezek a csodálatos építészeti alkotások. A viking időszak végén, a kereszténység térhódításával sorra épültek az építészet e remekei, melyek szerkezeti felépítése és díszítése a viking hajókéra emlékeztet. Alaprajzi elrendezésük legtöbb esetben hosszházas (előcsarnok-hajó-apszis), vagy centrális, de találkozhatunk bazilika elrendezésűekkel is. Norvégiában számos ilyen templomot láthatunk, utazásunk során többet is fel fogunk még keresni a következő hetekben-hónapokban. Lom 1200-ból származó árboctemplomát eredetileg Szűz Máriának és Szent Olafnak szentelték, de a reformáció óta evangélikus. Különlegessége a bazilika-elrendezése, az épületen viking motívumokat, sárkányfejes díszítéseket láthatunk. A templomot a 17. században kereszthajóval bővítették, és a tornyát is ekkor építették. Oltára 18. századi, barokk stílusú, a templom belső festése is ebből az időszakból származik.

Lom másik nevezetessége a szabadtéri múzeum, ahol a 17-19. századi népi építészet emlékeit tekinthetjük meg.

(A szerző felvételei)