Bauska vára

Rundale

Riga, a Baltikum egyik legszebb épülete

Riga, óvárosi házak

A három balti állam közül a középső a 2,4 millió lakosú, 65 ezer négyzetkilométer területű Lettország. Az ország területe sokáig Livónia néven volt ismert, a 13. századtól a német Kard Testvériség befolyása alatt állt, majd a 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá. 1918 és 1940 között független volt, majd 1991-ig a Szovjetunió része, 2004. május 1. óta az EU tagja. Az ország sok érdekessége közül egy lovagvárat és egy barokk kastélyt keresünk fel, majd ellátogatunk a fővárosba, Rigába.

Bauska lovagvára két folyó, a Musa és a Memele találkozásánál emelkedik. A livóniai lovagrend építette 1443-ban, a 16. század végén hercegi rezidenciává alakították. 1706-ban felrobbantották, ettől fogva egészen az 1969-ben kezdődött rekonstrukcióig romos állapotban volt. Felújítása ma is zajlik, sokak által vitatható módon, mivel a rekonstrukció során emelt falrészek az eredetitől lényegesen eltérő anyagokból készülnek.

Rundale kastélyát a Baltikum Versailles-ának is szokták nevezni. Nem ok nélkül, hiszen a pompás barokk kastély valóban a francia előképet idézi. 1736 és 1767 között épült, az itáliai Bartolomeo Rastrelli tervei alapján – ő volt többek között a szentpétervári Ermitázs tervezője. Az építését követő bő másfél évszázadban hercegi tulajdonban volt a kastély, majd 1920-ban állami tulajdonba került. Az első világháborút követően iskolaként, majd múzeumként használták. A második világháború után magtárként funkcionált, egészen 1972-ig, a felújítás kezdetéig. A kétszintes, 138 szobás kastély helyreállítása napjainkban is folyik, a hercegi lakosztályt és a dísztermeket a korabelihez hű állapotukban tekinthetjük meg. A kastély eredeti bútorai különböző európai országokba kerültek, közülük néhány visszakerült az épületbe, de túlnyomó részük újonnan készült. A kastély franciakertjét szintén Rastrelli tervezte, felújítása 1976-ban kezdődött, a munkálatok jelenleg is folyamatban vannak.

Lettország fővárosa, a korábban „Észak Párizsának” nevezett, 800 esztendős Riga. A három balti főváros közül a leglátványosabb és leggyorsabb fejlődést produkálta az elmúlt bő évtizedben. A kommunizmus emlékeit gyorsan levetette magáról, a régi épületek hamar visszanyerték eredeti csillogásukat, új vendéglők, bárok nyíltak, az utcákon igazi nagyvárosi nyüzsgés részesei lehetünk. A Stockholmnál és Szentpétervárnál is régebbi város turistaforgalma folyamatosan növekszik, ezt jelzi az is, hogy újabb és újabb szállodák nyitják meg kapuikat. A Daugava folyó partján elterülő Riga építészettörténeti tanulmánynak is beillik: az összes építészeti stílus elemeit megtalálhatjuk. Ironikus módon Európa legszebb német szecessziós épületegyüttese itt található – Németországban a második világháború alatti bombázások következtében a szecessziós épületek nagy része megsemmisült.

Riga, a Szabadság-szobor

Riga nevezetességei közül elsőként az 1935-ben emelt Szabadság-szobrot keressük fel. Ez minden lett számára megszentelt hely, érdekes módon átvészelte a szovjet időszakot – bár akkoriban afféle utazási ügynök-szerepet játszott: aki virágot helyezett el a talapzatánál, az e tettével rögtön megváltotta a Szibériába egy útra szóló jegyét… A 12. századi, román-gótikus stílusú dóm ékessége 1884-ben épült világhíres orgonája, Európában az ehhez hasonló eredeti romantikus hangzású orgonák ma már ritkaságnak számítanak. A Szent Péter-templom tornyából fantasztikus panoráma tárul elénk. A közelében levő téren találjuk az egész Baltikum egyik legszebb épületét, a Szent Mór-házat. A gazdag díszítésű vörös tégla ház 1330 és 1334 között épült, reprezentatív díszterme fogadások és koncertek színhelye – ahol megfordult Wagner és Liszt is. Az óvárost szép, hosszan elnyúló park öleli körül, közepén keskeny csatornával, ez az itteni városliget, sokan töltik itt szabadidejüket sétával, padon ücsörgéssel.

(A szerző felvételei)