Limski Kanal

Rovinj

Opatija

Pula, Amfiteátrum

A Hetedhéthatár előző évfolyamában a horvát tengerpart dalmát vidékein barangoltunk. Most újból visszatérünk az Adriai-tengerhez, és megismerkedünk Isztria néhány nevezetességével. Ellátogatunk több ismert, és a magyar turisták körében is népszerű üdülőhelyre, de néhány kevésbé felkapott, ám annál érdekesebb települést is felkeresünk majd.

Mindezek előtt tekintsük át a félszigettel kapcsolatos, alapvető földrajzi és történelmi ismereteket. Isztria az Adriai-tenger legnagyobb félszigete, területe 3000 négyzetkilométer. Megközelítőleg háromszög alakú, melynek csúcsai északon a Trieszti-öböl és a Kvarner-öböl, délen pedig a Kamenjak-fok. Területének túlnyomó többsége Horvátországhoz tartozik, kisebb hányada Szlovénia része. Felszínét karsztos mészkő adja, egyedi formakinccsel. A kőzetrétegek gyűrődés nélkül, eredeti helyzetükben, vízszintesen helyezkednek el. Kopár terület, a csapadékvíz igen gyorsan a mészkő üregeibe, barlangjaiba kerül, majd a föld alatti patakok kilométerekkel később a tenger közelében bukkannak felszínre újból, karsztforrások formájában. A félsziget északi részén található Trieszti-Karszt a Föld legklasszikusabb karsztvidéke – az elnevezés is innen ered, itt írták le elsőként a jelenséget, és a hozzá kapcsolódó fogalmakat is: dolina, polje stb. Éghajlatát a viszonylag enyhe és csapadékos tél, valamint a hosszabb, száraz, kellemesen meleg nyár jellemzi. A nyári időszakban a szárazföld feletti területeken napközben felmelegedő levegő helyére a tenger felől hűvösebb légtömegek érkeznek, ennek köszönhetően nem alakul ki elviselhetetlen hőség a szárazföldi területen sem.

Pazin

A félsziget történelme sok tekintetben hasonlít Dalmáciáéhoz. Lakói Kr. e. 1000 táján az illírek voltak. A római terjeszkedés Kr. e. 177-től vette kezdetét, majd 150 évvel később már az egész partvidéket meghódították és eljutottak a belső területekre is. A part menti településeken sok helyen láthatunk római kori épületmaradványokat, mozaikokat. A római építészeti emlékek közül legismertebb a római Colosseumot is meghaladó méretű Amfiteátrum Pulában. A Római Birodalom bukását követően a gótok, majd a longobárdok és a bizánciak uralták a területet. A szlávok a hetedik században érkeztek ide, államot azonban nem hoztak létre. Isztria 1000 után velencei uralom alá került, több száz évre. Ennek a kornak is számos emlékét megtaláljuk a városok építészetében, több épületen láthatjuk Velence jelképét, a szárnyas oroszlánt kőből kifaragva. A tengerparti városok jellegzetes harangtornyai szinte kivétel nélkül a velencei Campanilét mintázzák meg. A Velencei Köztársaság megszűnése után Ausztriához került a félsziget, majd az első világháborút követően rövid ideig Olaszország része volt; 1947 és 1991 között Jugoszláviához tartozott, azóta Horvátország és Szlovénia osztozik a területen.

A következő hetekben megismerkedünk a félsziget városai közül Pula, Poreč, Rovinj, Opatija nevezetességeivel, felkeressük a Lim-csatornát, áthajózunk a Brijuni-szigetekre és ellátogatunk néhány kevésbé ismert, kis településre Belső-Isztrián.

(A szerző felvételei)